Az Intézet kiemelt közpolitikai témákban kutatásokat folytat, kiváltképp a magyar-német viszonyrendszert meghatározó kérdésekben, s a bilaterális kapcsolatok körül. Ez tanulmányok, tudományos cikkek, elemzések, összefoglalók révén történik.
Egy ezeréves múltra visszatekintő, történelmileg kiemelkedő kapcsolatrendszer új fejezete kezdődött meg azt követően, hogy 2026. július 30-án Budapesten fogadta Magyar Péter miniszterelnök Markus Söder bajor kormányfőt és CSU-elnököt. Fontos szerepe van ebben az európai politikának és pártpolitikának.
A hétvégén rendezték meg a híres Forma–1-es futamot a magyarországi Hungaroringen. Az eseményre több mint 300.000 bel- és külföldi vendég érkezett. Ez azonban csupán a jéghegy csúcsa: a turizmus terén a számok folyamatosan növekednek, és ma már több mint 30.000 német és osztrák él tartósan Magyarországon – a számuk pedig csak egyre tovább emelkedik.
Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter soha nem titkolta véleményét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kapcsán. Az új kormány szándéka szerint az intézménynek vissza kellene szolgáltatnia az állami juttatásokat, valamint az azokból származó valamennyi bevételét is, ami gazdasági értelemben az MCC végét jelentené.
Az államfő alkotmánymódosítással történő leváltása csupán a jéghegy csúcsa. Hatalmának megszilárdítása érdekében Magyarország miniszterelnöke, Magyar Péter, hasonló módszereket alkalmaz, mint egykor Orbán Viktor – csak jóval keményebben és elszántabban.
Alkotmányreformjával Magyarország új kormánya kizárja a Fidesz eddigi vezetőit a következő választásokból. Ez felgyorsítja Orbán Viktor távozását a politikából.
Sulyok Tamás államfő leváltása csupán a jéghegy csúcsa. A parlamenti képviselőknek tizenkét év után, a miniszterelnöknek pedig nyolc év után le kell mondaniuk tisztségükről. A szabályozás visszamenőleges hatállyal is érvényes. A fontos vezetői pozíciókat új személyekkel töltik be. Ez nem a teljesítményről és az érdemekről szól, hanem kizárólag a politikai lojalitásról.
A globális koronavírus járványt követő újranyitást jellemző fellendülést követően (2021, +3,7%) a német gazdaság növekedése jelentősen lelassult, majd stagnáció közeli állapotba került, melyből előrejelzések szerint az idei év során is csak lassan mozdul el. A nehézségekért, arányaiban más-más mértékben, de egyaránt felelőssé tehető egy sor országspecifikus és globális tényező, melyek együttállása mára krízisközeli helyzetbe hozta Európa még mindig legnagyobb és legerősebb gazdaságát.
Alig három hónappal a Tisza Párt kétharmados parlamenti győzelme után újabb jelentős alkotmányos változások történtek Magyarországon. A 17. alkotmánymódosítás több fontos tisztségviselő mandátumát, valamint a passzív választójogot is korlátozza.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) érintő új magyarországi jogszabályok következtében a Mathias Corvinus Collegium (MCC) jövője is bizonytalanná vált. Ez mintegy 8000 diákot és hallgatót, valamint 800 dolgozót sodor súlyos egzisztenciális bizonytalanságba. A törvény értelmében a KEKVA-alapítványokat ugyanis 2026. augusztus 31-ig fel kell számolni.
Az elmúlt négy napban négy országban jártam – a fenti a sorrendben. Nem célom az egyes országok politikai helyzetének összehasonlítása, csupán néhány benyomást és tapasztalatot szeretnék megosztani. Ez az írás így semmiképpen sem tekinthető reprezentatívnak, kizárólag személyes élményeimet tükrözi.
Magyar Péter meg akarja szabadítani Magyarországot az Orbán-rendszertől – alkotmánymódosításokkal, a hivatali ciklusok korlátozásával és egy „Tisztítótűz hadművelet” elnevezésű programmal. A politikai újrakezdés azonban önmagában egy kockázat, ami magában rejti a jogállamiság határainak átlépését.
Hallott már Kelet-Belgiumról? Ez a kevesebb mint ezer négyzetkilométer területű keskeny sáv északról dél felé kanyarog a belga–német határvidéken. Hivatalosan a Német Nyelvű Közösség (DG) részeként a Belga Királyság három közösségének egyike, ahol a hivatalos, az oktatási és a bírósági nyelv a német. A mindössze 80 000 lakosú, ritkán lakott terület igazi német kincs.
Magyar Péter miniszterelnök 2026. június 2-i berlini látogatása több szempontból is túlmutatott a konkrét tárgyalási témákon, és erős szimbolikus üzeneteket hordozott mind a magyar-német kapcsolatok, mind pedig Magyarország európai pozíciója szempontjából. Már a fogadtatás körülményei is erre utaltak: a magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással köszöntötték Berlinben, ami korábban Orbán Viktornak sem adatott meg hivatalos németországi látogatásai során. Hasonlóképpen figyelemre méltó volt a Friedrich Merz (CDU) kancellárral tartott közös sajtótájékoztató is, amely az elmúlt években szintén nem számított bevett gyakorlatnak a magyar-német csúcstalálkozók esetében.
2026. június 15-én, hétfőn a Magyar Országgyűlés 135 szavazattal, a szükséges kétharmados többséggel elfogadta a magyar Alaptörvény módosítását. A sorban 16. alkotmánymódosítás egyben az első olyan alaptörvény-módosítás volt, amelyet a Tisza Párt új parlamenti többsége vitt véghez. A módosítás középpontjában a miniszterelnöki tisztség betöltésének időbeli korlátozása áll: a jövőben Magyarország miniszterelnöke ugyanis legfeljebb nyolc éven át töltheti be hivatalát.
Az április 12-i parlamenti választásokkal lezárult egy olyan politikai korszak Magyarországon, amelyet hosszú időn át a stabilitás és a folytonosság jellemzett.
Múlt szerdán Ausztria 131 szavazattal egyértelműen győzedelmeskedett az ENSZ Biztonsági Tanácsába való felvételről szóló szavazáson. Ezzel az ország 2027-ben és 2028-ban két évre tagja lesz a tizenöt tagú testületnek. Ez alkalomból nagy bravó illeti Ausztriát, és gratulálnunk kell neki.
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, valamint a brüsszeli vétók politikájának feladása – az új magyar kormány szakít Orbán Viktor politikai stílusával.
Szombaton a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) szövetségi pártkongresszusán tartott szoros versengést hozó szavazáson végül a párt veteránnak mondható politikusát, Wolfgang Kubickit (74) választották meg új elnöknek a szavazatok közel 60%-ával. Ezzel egyértelmű győzelmet aratott a párt baloldali liberális szárnyához tartozó Marie-Agnes Strack-Zimmermannal (68) szemben.
Május utolsó hétvégéjén tartotta pártelnök-választó kongresszusát a hosszú történelmi múltra visszatekintő, a 2025 februári Bundestagból való kiesését követően azonban folyamatos lejtmenetben lévő liberális párt. Egy, röviddel a választás előtt váratlanul kandidáló ellenjelölttel – Marie-Agnes Strack-Zimmermann biztonságpolitikai szakértővel – szemben végül a párt egyik veteránja, Wolfgang Kubicki nyerte el a pártelnöki posztot a szavazatok 59,27 százalékával. A 74 éves új pártelnök egy politikailag megosztott válsághelyzetben veszi át a Német Szabaddemokrata Párt irányítását, amelynek már az idei évben létfontosságú tartományi választásokon kell megmérettetnie magát.
Az újonnan megválasztott miniszterelnököt az úton kabinetjének számos tagja kísérte: a delegációban ott volt Orbán Anita (51) miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Kapitány István (64) gazdasági és energiaügyi miniszter, valamint Vitézy Dávid (40) közlekedési és beruházási miniszter. Minden miniszter kétoldalú megbeszéléseket is folytatott osztrák kollégáival. A hivatalos látogatás a magyar kormány második külföldi útja volt, az előző napi lengyelországi látogatás után. A teljes delegáció Varsóból érkezett menetrend szerinti járattal, és Railjettel indult tovább Budapestre. Érdekesség: a közlekedés iránt lelkesedő Vitézy Dávid indulás előtt még az ÖBB irányítóközpontjába is ellátogatott.
A május 13-án hivatalba lépett, Magyar Péter miniszterelnök vezette, új magyar kormány egyik külpolitikai célja az elmúlt években megromlott magyar-német államközi kapcsolatok helyreállítása, melyhez látszólag minden feltétel adott. A német belpolitika és közbeszéd elmúlt években tapasztalt átalakulása, valamint a Magyar-kormány felállása lehetőséget teremt arra, hogy a kapcsolatokat negatívan befolyásoló pártpolitikai és személyes ellentéteken túllépve normalizálódjon a két ország közötti politikai párbeszéd.
Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy a 2023 januárjában az akkori jelzőlámpa-koalíció által bevezetett ún. polgári jövedelem (Bürgergeld) felemésztette összegek új rekordokat döntenek meg. Nem csak a költségek túlzottan magasak, hanem maga a rendszer is megkérdőjelezhető.
A szociáldemokrata Gerhard Schröder 1998-as győzelme a hivatalban lévő Helmut Kohl felett a Németország addigi legélesebb politikai fordulópontját jelezte. Közös vonások és különbségek szintén fellelhtők a Tisza Párt 2026-os magyarországi elsöprő győzelmével kapcsolatosan.
Szombaton Magyarország különleges módon ünnepelte az Európa-napot: ünnepélyes keretek között iktatták be az új magyar miniszterelnököt, Magyar Pétert (Tisza) az újonnan összeült parlamentben. Magyar első beszéde kevésbé hasonlított kormányprogramra, inkább tekinthető támadásnak az előző kormánnyal és a hivatalban lévő köztársasági elnökkel, Sulyok Tamással szemben.
Miközben Magyar Péter, a magyarországi választások győzteseként új kormányt alakít, addig Németországban a fekete-vörös koalíció egyéves évfordulójához érkezve komoly feszültségek tapasztalhatók. Arra a kérdésre, hogy tudja-e garantálni, hogy a szövetségi kormány a törvényhozási ciklus végéig fennmarad, a német kancellár, Friedrich Merz sejtelmesen így válaszolt: „Semmire nincsen garancia.”
Miközben a győztes Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével, szinte naponta tesz közzé új személyi döntéseket a jövőbeli kormány kapcsán, a vereséget szenvedett Fidesz is újrakezdés előtt áll. Mindkét oldalon sok új arc várható.
2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért „Beiträge zur deutsch–ungarischen Verständigung” című sorozatával arra törekszik, hogy új nézőpontból mutassa be a Kárpát-medencében fekvő országot. Az intézet vezetője, Bauer Bence által írt „Ungarn ist anders” című esszékötet, valamint az „Ungarische Wegmarken” (mindkettő 2024-ben jelent meg) című tanulmánykötet után – amelyben az Intézet kutatói különböző magyar politikai területeket, például a migrációt, az európai és a szociálpolitikát vizsgálták – rövid időn belül megjelent egy új antológia is „Ungarn, Europa und die Welt” címmel.
Az ellenzéki Tisza Párt elsöprő győzelme a 2026. április 12-i magyarországi parlamenti választásokon a szavazatok teljeskörű feldolgozása után tovább nőtt. A Tisza 53.18%-ot szerzett, és 3.385.890 vokssal a magyar történelemben valaha elért legmagasabb szavazatszámot érte el. Egyúttal az egyéni választókerületekben a Tisza 106-ból 96 mandátumot szerzett, így összességében 141 képviselővel, azaz kétharmados többséggel rendelkezik.
Az Európai Unió teljesen leválna az orosz olajról és gázról, amelyek eddig a legolcsóbb energiaforrásoknak számítottak. Közép- és Kelet-Európa országai számára ez még nehezebb: a függőségük nagyobb, a drága energia pedig végzetes lenne a gazdaság és a háztartások számára. Magyarország az atomenergiára és a napenergiára támaszkodik, és törekszik arra, hogy kevésbé függjön az orosz importtól.
A kisebbségi jogok elismerése Magyarországon a békés, etnikai és kulturális sokszínűségben való együttélés fontos alapkövét jelenti. Ez különösen jól látszik a Magyarországon élő német kisebbség példáján, valamint azon keresztül, ahogyan a magyarok saját történelmük feldolgozásához viszonyulnak. A magyarok ugyanis erősen történelemtudatos nép. Általánosan elfogadott körükben, hogy történelmi ismeretek és gyökerek nélkül nincs összetartozás és nincs jövő – vagy más szavakkal: nincs jövő eredet nélkül. Ennek a nemzeti tudatnak az is szerves része, hogy 2012 óta január 19-e hivatalos emléknap, amelyen a magyarországi németek elűzésére és elhurcolására emlékezünk. Ez egy nemzeti és európai tragédia, amelynek feldolgozásából tanulságokat lehet levonni a sokszínűségről, a kisebbségek védelméről és a szolidaritásról.
Megjelent intézetigazgatónk, dr. Bauer Bence "A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője" című tanulmánya a Polgári Szemle 2026-os, 22. évfolyamának 1–3. számában. Írásában átfogó képet nyújt a két ország kapcsolatának történeti alakulásáról, valamint a jelenlegi együttműködések és jövőbeli lehetőségek főbb irányairól.
2026. április 12-én, vasárnap a magyarok új Országgyűlést választottak. A korábban parlamenten kívüli ellenzéki párt a szavazatok 52%-át szerezte meg, amellyel kétharmados többséghez jutott a parlamentben. A kormányzó Fidesz-KDNP, élén Orbán Viktorral, elveszítette a választást, és mindössze 39%-ot ért el. Ezzel véget ért a 62 éves Orbán hosszú hivatali ideje, aki 16 éven át vezette az országot.
A regisztrált magyarországi német választók száma 2022-höz képest közel 7000 fővel csökkent, ezzel a 25.000 fős „lélektani határ” alá esve. Ennek következtében a német nemzetiségi jelölt, Gallai Gergely esélye arra, hogy teljes jogú mandátummal bejusson az Országgyűlésbe, már csak marginális, szinte csak elméleti szinten lehetséges. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy szószólóként képviselheti közösségét a parlamentben.
Már csak öt nap van hátra: a vasárnapi magyar országgyűlési választásokat nemzetközi szinten is kiemelt figyelem kíséri. Szoros, fej fej melletti küzdelem várható a kormányzó Fidesz–KDNP, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a kihívó, Magyar Péter vezette Tisza Párt között.
