Elemzések

Ütemváltás helyett tétovázás – A Merz-kormány első hat hónapjának mérlege Németországban

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. november 6-án új időszámítás kezdődött a nemzetközi és a német politikában. Míg az Egyesült Államokban Donald Trump visszatérhetett a Fehér Házba, addig Németországban a hárompárti „jelzőlámpa” koalíciót a belső, ideológiai konfliktusok robantották fel.

A jelzőlámpa-koalíció bukása egy év távlatából

2024. november 6-án, éppen az amerikai elnökválasztás eredményhirdetésének napján bukott meg a német szövetségi kormány. Pontosan hat hónappal később pedig Friedrich Merzet (CDU) szövetségi kancellárrá választották. Kormánya most, fél évvel később ugyanott tart, ahol az SPD, Zöldek és FDP alkotta jelzőlámpa-koalíció annak idején abbahagyta: megrekedt reformok, belső viszályok, mélyponton lévő közbizalom.

Identitáskeresés egy változó Európában

Orbán EU-reformja

Ellentétben azzal, amit sok politikai ellenfele állít, Orbán Viktor nem folytat Európa-ellenespolitikát. Sőt, ellenkezőleg: Az erős Európáról alkotott víziói azon a felismerésen alapszanak, hogy az EU-nak meg kell változnia, ha fenn akar maradni, hiszen csak az cselekszik európai módon, aki felismeri a hiányosságokat, megnevezi és meg akarja változtatni azokat.

Irodalmi Nobel-díj Magyarországnak

Évek óta esélyesként emlegették, most valóban Krasznahorkai László kapta meg a hőn áhított elismerést.

Babiš és Orbán

Andrej Babiš győzelme a cseh parlamenti választásokon egyben győzelem a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor számára is, mivel amellett, hogy szoros szövetségeseknek számítanak, ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartoznak, és most közösen jelölhetnek ki új politikai irányvonalakat is Európában.

The End of German Leadearship? – opening remarks by Bence Bauer at Karpacz Economic Forum

Opening remarks of Bence Bauer at the panel discussion entitled “The End of German Leadearship? The Transformation of Germany’s Economic Model and Its Impact on Central Europe” at the 34th Economic Forum in Karpacz on September 3, 2025.

Friedrich Merz első 100 napja

Szabadság helyett igazságot Maja T.-nek

Ten Little-Known Facts about Hungary

Az Európai Unió Bírósága előtt Magyarország gyermekvédelmi törvénye

Mától tárgyalja az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság Magyarország ellen benyújtott keresetét, amely alapvető elvi kérdéseket is érint: beleszólhat-e az EU a gyermeknevelésbe?

Új elnök régi harc — mit hoz Lengyelország következő öt éve?

Dobrowiecki Péter és Gönczi Róbert elemzése

Kancellárrá válaszották Friedrich Merz CDU elnököt

Megvan a leendő miniszterek névsora

A koalíciós szerződés jóváhagyása után mindegyik párt bemutatta jelöltjeit a 17 miniszteri posztra, amelyekből hetet a CDU, hármat a CSU, míg szintúgy hetet az SPD kap az alábbiak szerint. A felosztásban érdekességnek számít, hogy az SPD a korábbi CDU/CSU-val való kormányzások alkalmával jobb választási eredményekkel (2013: 25,7%, 2017: 20,5%), ámbár szintúgy juniorpartnerként hat minisztériumot kapott, most azonban hét minisztériumot tudhat magáénak.

Közel 900 keresetben támadják a Bundestag-választás jogszerűségét

Közel 900 keresetet nyújtottak be a Bundestag-választás eredményeit és jogszerűségét megkérdőjelezve különböző pártok és szervezetek. Ennek az előkészítésére a választást követően két hónap állt rendelkezésükre – ez a határidő 2025. február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választás esetében 2025. április 23-án járt le.

Felelősséggel Németországért? A leendő német koalíciós kormány főbb programpontjai

2025. április 9-én bemutatta koalíciós szerződéstervezetét a CDU/CSU pártszövetség és az SPD. A 144 oldalas dokumentum, amelyen 16 tematikus munkacsoportban 256 politikus és szakértő is dolgozott, a korábban a sajtóban megszellőztetett részeredményektől számos pontban eltér. A továbbiakban a magyarországi közélet számára potenciálisan legfontosabb témák mentén foglaltuk össze a várhatóan április végén megszavazásra kerülő kormányprogram alapjául szolgáló dokumentumot – egyúttal értékelve azt.

Soha nem látott mértékű hitelfelvétel és a választási ígéretek megszegése – megkezdik a koalíciós tárgyalásokat az Unió-pártok és az SPD

Megkezdik a koalíciós tárgyalásokat az Unió-pártok és az SPD, miután bő egy hét alatt a felek megegyeztek a megbeszélések alapjait képző legfontosabb pontokról. A 2025. március 8-án a pártvezetők által bemutatott dokumentum öt fő pontot tartalmaz, amelyre a pártok a koalíciós tárgyalások előtt fókuszáltak: a finanszírozást, a gazdaságot, a munka- és szociális ügyeket, a migrációt, valamint egyéb kiválasztott projekteket.

Gyengülve győztek a szociáldemokraták Hamburgban, nagyot erősödött a konzervatív CDU

A Bundestag-választások értékelésének árnyékában szinte teljesen figyelmen kívül maradt, hogy Németország második legnagyobb városában, Hamburg Szabad és Hanza-városban tartományi parlamentet választottak március 2-án. Bár az eredmények az előzetes közvélemény-kutatásoknak megfelelően alakultak, ez nem csak az ottani állampolgárok szempontjából bír jelentőséggel, hanem – mint minden tartományi parlamenti választás – az egymással függési rendszerben lévő német kétkamarás, föderális törvényhozási rendszer erőviszonyai és a szövetségi szinten zajló belpolitikai csatározások nyomon követése miatt is.

Német választások a tűzfal árnyékában – Kompromisszumokkal teli kormányalakításra készülhet a győztes párt

A kereszténydemokraták Friedrich Merzcel térhetnek vissza a kancellári székbe. Azonban a kormányalakítás nem lesz kompromisszumoktól mentes.

Jobboldali többség jön Németországban

A február 23-ai választás tétje, hogy kormányzó erővé válik-e a középtől jobbra álló tömb.

Budapest második világháborús tragédiájának utolsó felvonása – 80 éve történt a kitörés

Brutalitása, intenzitása és hosszúsága ellenére Budapest ostroma a második világháború kevésbé ismert fejezetei közé tartozik, különösen Nyugat-Európában annak ellenére, hogy a harcok hevessége miatt már a kortársak is második sztálingrádi csataként hivatkoztak rá. A város körüli szovjet ostromgyűrű 1944. december 25-i végérvényes bezárását követően német és magyar csapatok mintegy 50 napon át védték egyre kisebb területre visszahúzódva a várost. Végül 1945. február 11-én a budai várnegyedben még kitartó csapatok a reménytelen helyzet tudatában – felsőbb utasítás ellenére – kitörést kíséreltek meg. Az akcióban részt vevő körülbelül 25 ezer katonából végül csak mindössze 700-800 fő érte el néhány nappal később a saját vonalakat.

Twelve Pillars of Conservative Policymaking

This article was originally published in Vol. 4 No. 4 of Hungarian Consevative's print edition.

Európa háború és béke között

A kék hétfőn, a legborúsabb napon, egyben az év mélypontján Európa is válaszúthoz, mondhatni fordulóponthoz érkezett. Ez az útelágazás meghatározza az ezelőtti és az ezutáni időszakot is, fordulópont a (korábbi) háború és a (közelgő) béke között. Innentől kezdve már csak jobbra fordulhatnak a dolgok. Ezen a 2025. január 20-i hétfőn az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot beiktatták az USA új elnökévé, Magyarországon pedig Orbán Viktor miniszterelnök egy nagy érdeklődésre szert tevő konferencián tekintette át az EU soros elnökségének eredményeit. Ezek között az események között van egy belső jelentésbeli kapcsolat, amelyet Európának is fel kell ismerni.

Kampánystart – fókuszban a német pártok 2025-ös választási programjai

A Bundestag 2024. december 16-i, bizalmi indítványról történő szavazását követően a november óta kisebbségben kormányzó Scholz-kormány immár végérvényesen megbukott. Az előrehozott választásokra nagy valószínűséggel Frank-Walter Steinmeier államfő a parlament feloszlatásáról szóló döntését követően 2025. február 23-án, vasárnap kerül majd sor, amelynek fényében egy intenzív, gyorsan lendületet vevő kampányidőszakra készülhetnek a német választók. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy egyfajta nyitányaként már a bizalmi szavazást megelőző parlamenti felszólalások során komoly verbális ütésváltásokra került sor, többek között az egykori koalíciós társak között is. A kölcsönös vádaskodás mellett – a közelgő választásokra való tekintettel – a legtöbb párt már be is mutatta legfőbb elképzeléseit, melyek az elkövetkező mintegy két hónapban a fő hangsúlypontokat is alkotják majd kampányukban. Az alábbiakban a pártok mindezidáig nyilvánosságra hozott legfontosabb választói programpontjait vettük röviden górcső alá.

Megvonta a bizalmat a Bundestag a Scholz-kormánytól – biztosan előrehozott választások következnek Németországban

Sorsdöntő pillanat Európa számára

Miközben a világ az amerikai elnökválasztásra figyel, az európaiak vezetési válságba kerültek. Függetlenül attól, hogy ki vezeti majd a nyugati világot, fontos, hogy a saját érdekeiket tartsák szem előtt – különben mások fognak határozni felettük

Budapestre figyel a világ: Naggyá tenni Európát

November 7-én Budapesten került megrendezésre az Európai Politikai Közösség (EPK) 5. csúcstalálkozója, valamint november 8-án egy informális Európai Tanács (ET) ülés. Az események aktualitását Donald Trump fölényes amerikai elnökválasztási győzelme adta, valamint Európa útkeresése a konnektivitás és stratégiai szuverenitás jegyében.

Megbukott a német szövetségi kormány

Bauer Bence gyorselemzése

A bécsi békecsúcs öt tanulsága

Gerhard Schröder és Orbán Viktor a Weltwoche vendége volt

Prominens kelet-német politikusok álltak ki a hagyományos, tárgyalás- párti német diplomácia újraélesztése mellett

A kelet-németországi választások hatására átalakuló német politikai térkép belső dinamikáiegy évvel a szövetségi választásokat megelőzően akár a hagyományosan legfontosabbnémet pártok Ukrajnával kapcsolatos politikájának az átformálásához is vezethet. ANémetország előtt álló összetett, gazdasági, társadalmi és biztonságpolitikai kihívásokraadott – a választók többsége által elégedetlennek minősített – kormányzati válasz ahárompárti Scholz-kormáy népszerűségének bezuhanásához és az államba vetett bizalomdrasztikus csökkenéséhez vezetett.

Ausztria választott – történelmi győzelmet ellenére ellenzékben maradhat az FPÖ

A vasárnapi ausztriai választás-ok előzetes eredménye alapján fennállása óta első alkalommal szövetségi szinten is diadalmaskodni tudott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppárt negatív csúcshoz közeli eredménnyel csak a második helyet érte el, míg a harmadikként az SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja) futott be. A liberális NEOS és a kormányzó Zöldek szintén tagjai lesznek az elkövetkező törvényhozási ciklusnak. Mandátumvesztés tekintetében a voksolás két legnagyobb vesztese az eddigi ÖVP-Zöldek kormánykoalíció két pártja.

Brandenburgban SPD-diadal, de AfD-siker is volt

Dietmar Woidke (SPD) miniszterelnök egyértelműen győzni tudott, fellélegezhet Olaf Scholz szövetségi kancellár. Potsdamban most a szocik új felállásban kereshetnek koalíciós társat.

Politikai földrengés Szászországban és Türingiában, történelmi győzelmet aratott az AfD

Elmúlt vasárnap két kelet-német tartományban, Szászországban és Türingiában tartottak parlamenti választásokat, amelyek egyfajta szeizmográfként működnek a német belpolitikában. Ezeknek az eredményei az előrejelzések szerint alakultak és egy erőteljes átrendeződést eredményeztek a politikai palettán. Az előzetesen sorsdöntőnek titulált és a médiában elképesztő intenzitással kísért – a keleten veszélyes jobbra tolódásra figyelmeztető és az Alternatíva Németországért (AfD) pártot lejáratni próbáló műsorok és híradások egymást érték minden platformon az elmúlt hetekben – voksolás valóban egyfajta politikai földindulást és tabudöntést hozott a német belpolitikában. Ugyanis a leginkább protestszavazatokat begyűjtő jobb- és baldoldali szélsőségek olyan mértékben meg tudtak erősödni, hogy királycsinálóvá lépnek elő. Még ennek a bekövetkezését azonban meg kell előzze az eredmények és a „Brandmauer” intézményének (politikai tűzfal – az AfD politikai közéletben való marginalizálódásra tett pártközi kísérlet) függvényében jelenleg mission impossible-nek tűnő feladat – a kormányalakítás a két tartományban.

Botrányos törvény után botrányos ítélet

Akár egyéniben győztes jelöltek se szerezhetnek mandátumot a német parlamentben.

Jobboldali győzelem az EP választásokon Németországban

A vasárnap megtartott európa parlamenti (EP) választások elsősorban belpolitikai okok miatt a megszokottnál nagyobb jelentőséggel bírtak Németországban. A szeptemberben esedékes kelet-német tartományi, illetve nagy valószínűség szerint jövő ősszel megrendezett szövetségi választások közelsége, illetve EP-n belüli erőviszonyok sokak által előzetesen megjósolt átrendeződésének fényében a pártok szereplése és a mandátumok eloszlása még inkább felértékelődött. A választásokon végül a várt papírforma szerint a CDU/CSU magabiztosan hozta az első helyet, az Unió-pártok mögött azonban nem az örök rivális, a szociáldemokrata SPD, hanem a csalódott jobboldali szavazók gyűjtőpártjává váló AfD futott be. A kormány sokat kritizált gazdaság- és migrációspolitikája a választói urnánknál is érzékeltették hatásukat. Scholz-kancellár pártja mindössze a harmadik helyet csípte el a nagyot bukó Zöldek, a magát első alkalommal megmérettető és rögtön 5% fölé jutó baloldali populista BSW és a kormánykoalíció leggyengébb eredményét hozó FDP előtt.

Hamarosan zöld jelzést kaphat a hadkötelezettség visszaállítása Németországban

Marad Friedrich Merz a CDU elnöke

Berlinben tartják a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1.001 küldöttjéből álló tisztújító pártkongresszusát a napokban. A 2024. május 6-tól 8-ig tartó tanácskozás legfontosabb napirendi pontja az új elnökség választása volt a hétfői napon. Friedrich Merz 2022 óta regnáló elnököt közel 90%-os eredménnyel újraválasztották, mellette öt alelnök, valamint egy főtitkár és egy főtitkár-helyettes került megválasztásra.

A világ 2024: Németország

A németországi Zöldek ellentmondásos megítélése két év kormányzás után

A pártra zúduló politikai össztűz és kritika ellenére a Zöldek továbbra is élvezik elkötelezett szavazóik bizalmát, ugyanakkor a választók többségére ez már korántsem igaz – öt év alatt több mint megduplázódva, 25%-ról 56%-ra nőtt, azok száma, akik immár semennyire sem tudnak azonosulni a Zöld Párttal. Ezzel a Baerbock-Habeck miniszterpáros fémjelezte párt Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált.

Milyen hatással járhat Európára az újjáéledő német-francia-lengyel weimari együttműködés?