Elemzések

Amit az újságok nem írtak meg: Magyar Péter miniszterelnök berlini látogatásának szimbolikája

Magyar Péter miniszterelnök 2026. június 2-i berlini látogatása több szempontból is túlmutatott a konkrét tárgyalási témákon, és erős szimbolikus üzeneteket hordozott mind a magyar-német kapcsolatok, mind pedig Magyarország európai pozíciója szempontjából. Már a fogadtatás körülményei is erre utaltak: a magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással köszöntötték Berlinben, ami korábban Orbán Viktornak sem adatott meg hivatalos németországi látogatásai során. Hasonlóképpen figyelemre méltó volt a Friedrich Merz (CDU) kancellárral tartott közös sajtótájékoztató is, amely az elmúlt években szintén nem számított bevett gyakorlatnak a magyar-német csúcstalálkozók esetében.

Alkotmánymódosítások Magyarországon

2026. június 15-én, hétfőn a Magyar Országgyűlés 135 szavazattal, a szükséges kétharmados többséggel elfogadta a magyar Alaptörvény módosítását. A sorban 16. alkotmánymódosítás egyben az első olyan alaptörvény-módosítás volt, amelyet a Tisza Párt új parlamenti többsége vitt véghez. A módosítás középpontjában a miniszterelnöki tisztség betöltésének időbeli korlátozása áll: a jövőben Magyarország miniszterelnöke ugyanis legfeljebb nyolc éven át töltheti be hivatalát.

Őrségváltás a polgári táborban

Az április 12-i parlamenti választásokkal lezárult egy olyan politikai korszak Magyarországon, amelyet hosszú időn át a stabilitás és a folytonosság jellemzett.

Bravó, Ausztria!

Múlt szerdán Ausztria 131 szavazattal egyértelműen győzedelmeskedett az ENSZ Biztonsági Tanácsába való felvételről szóló szavazáson. Ezzel az ország 2027-ben és 2028-ban két évre tagja lesz a tizenöt tagú testületnek. Ez alkalomból nagy bravó illeti Ausztriát, és gratulálnunk kell neki.

Merz és Magyar találkozójának margójára: az Európai Unió mintatanulója lesz Magyarország?

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, valamint a brüsszeli vétók politikájának feladása – az új magyar kormány szakít Orbán Viktor politikai stílusával.

Újrakezdés az FDP-ben?

Szombaton a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) szövetségi pártkongresszusán tartott szoros versengést hozó szavazáson végül a párt veteránnak mondható politikusát, Wolfgang Kubickit (74) választották meg új elnöknek a szavazatok közel 60%-ával. Ezzel egyértelmű győzelmet aratott a párt baloldali liberális szárnyához tartozó Marie-Agnes Strack-Zimmermannal (68) szemben.

Wolfgang Kubicki, az FDP új elnöke - portré

Május utolsó hétvégéjén tartotta pártelnök-választó kongresszusát a hosszú történelmi múltra visszatekintő, a 2025 februári Bundestagból való kiesését követően azonban folyamatos lejtmenetben lévő liberális párt. Egy, röviddel a választás előtt váratlanul kandidáló ellenjelölttel – Marie-Agnes Strack-Zimmermann biztonságpolitikai szakértővel – szemben végül a párt egyik veteránja, Wolfgang Kubicki nyerte el a pártelnöki posztot a szavazatok 59,27 százalékával. A 74 éves új pártelnök egy politikailag megosztott válsághelyzetben veszi át a Német Szabaddemokrata Párt irányítását, amelynek már az idei évben létfontosságú tartományi választásokon kell megmérettetnie magát.

Magyar Péter Bécsben: Jön a Visegrád Plusz?

Az újonnan megválasztott miniszterelnököt az úton kabinetjének számos tagja kísérte: a delegációban ott volt Orbán Anita (51) miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Kapitány István (64) gazdasági és energiaügyi miniszter, valamint Vitézy Dávid (40) közlekedési és beruházási miniszter. Minden miniszter kétoldalú megbeszéléseket is folytatott osztrák kollégáival. A hivatalos látogatás a magyar kormány második külföldi útja volt, az előző napi lengyelországi látogatás után. A teljes delegáció Varsóból érkezett menetrend szerinti járattal, és Railjettel indult tovább Budapestre. Érdekesség: a közlekedés iránt lelkesedő Vitézy Dávid indulás előtt még az ÖBB irányítóközpontjába is ellátogatott.

Mi várható a magyar-német kapcsolatokban?

A május 13-án hivatalba lépett, Magyar Péter miniszterelnök vezette, új magyar kormány egyik külpolitikai célja az elmúlt években megromlott magyar-német államközi kapcsolatok helyreállítása, melyhez látszólag minden feltétel adott. A német belpolitika és közbeszéd elmúlt években tapasztalt átalakulása, valamint a Magyar-kormány felállása lehetőséget teremt arra, hogy a kapcsolatokat negatívan befolyásoló pártpolitikai és személyes ellentéteken túllépve normalizálódjon a két ország közötti politikai párbeszéd.

A német polgári jövedelem a végtelenségig emelkedik

Az elmúlt napokban derült fény arra, hogy a 2023 januárjában az akkori jelzőlámpa-koalíció által bevezetett ún. polgári jövedelem (Bürgergeld) felemésztette összegek új rekordokat döntenek meg. Nem csak a költségek túlzottan magasak, hanem maga a rendszer is megkérdőjelezhető.

A bűvös 16. év: Amikor Németország 1998-ban a magyarországihoz hasonló hatalomváltást élt át

A szociáldemokrata Gerhard Schröder 1998-as győzelme a hivatalban lévő Helmut Kohl felett a Németország addigi legélesebb politikai fordulópontját jelezte. Közös vonások és különbségek szintén fellelhtők a Tisza Párt 2026-os magyarországi elsöprő győzelmével kapcsolatosan.

Európa-nap Magyarországon új parlamenttel és eskütétellel

Szombaton Magyarország különleges módon ünnepelte az Európa-napot: ünnepélyes keretek között iktatták be az új magyar miniszterelnököt, Magyar Pétert (Tisza) az újonnan összeült parlamentben. Magyar első beszéde kevésbé hasonlított kormányprogramra, inkább tekinthető támadásnak az előző kormánnyal és a hivatalban lévő köztársasági elnökkel, Sulyok Tamással szemben.

Megfigyelések és történetek egy interregnum időszakából

Egy év Merz-kormány

Egy év Friedrich Merz

Miközben Magyar Péter, a magyarországi választások győzteseként új kormányt alakít, addig Németországban a fekete-vörös koalíció egyéves évfordulójához érkezve komoly feszültségek tapasztalhatók. Arra a kérdésre, hogy tudja-e garantálni, hogy a szövetségi kormány a törvényhozási ciklus végéig fennmarad, a német kancellár, Friedrich Merz sejtelmesen így válaszolt: „Semmire nincsen garancia.”

Újrakezdés Magyarországon

Miközben a győztes Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével, szinte naponta tesz közzé új személyi döntéseket a jövőbeli kormány kapcsán, a vereséget szenvedett Fidesz is újrakezdés előtt áll. Mindkét oldalon sok új arc várható.

Különleges eset: Magyarország

2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért „Beiträge zur deutsch–ungarischen Verständigung” című sorozatával arra törekszik, hogy új nézőpontból mutassa be a Kárpát-medencében fekvő országot. Az intézet vezetője, Bauer Bence által írt „Ungarn ist anders” című esszékötet, valamint az „Ungarische Wegmarken” (mindkettő 2024-ben jelent meg) című tanulmánykötet után – amelyben az Intézet kutatói különböző magyar politikai területeket, például a migrációt, az európai és a szociálpolitikát vizsgálták – rövid időn belül megjelent egy új antológia is „Ungarn, Europa und die Welt” címmel.

Hogyan bukott el Orbán Viktor, és miért győzhetett Magyar Péter?

16 év politikai dominancia után Orbán pártja egyértelműen elveszítette a hatalmat. Magyar Péter meglepő győzelme egy rendszer végét jelzi.

A 2026. április 12-i parlamenti választások elemzése

Az országgyűlési választások végeredménye

Az ellenzéki Tisza Párt elsöprő győzelme a 2026. április 12-i magyarországi parlamenti választásokon a szavazatok teljeskörű feldolgozása után tovább nőtt. A Tisza 53.18%-ot szerzett, és 3.385.890 vokssal a magyar történelemben valaha elért legmagasabb szavazatszámot érte el. Egyúttal az egyéni választókerületekben a Tisza 106-ból 96 mandátumot szerzett, így összességében 141 képviselővel, azaz kétharmados többséggel rendelkezik.

Magyarország nagyobb energiafüggetlenségre törekszik

Az Európai Unió teljesen leválna az orosz olajról és gázról, amelyek eddig a legolcsóbb energiaforrásoknak számítottak. Közép- és Kelet-Európa országai számára ez még nehezebb: a függőségük nagyobb, a drága energia pedig végzetes lenne a gazdaság és a háztartások számára. Magyarország az atomenergiára és a napenergiára támaszkodik, és törekszik arra, hogy kevésbé függjön az orosz importtól.

A kisebbségvédelem úttörője – Magyarország múltfeldolgozása mint követendő példa

A kisebbségi jogok elismerése Magyarországon a békés, etnikai és kulturális sokszínűségben való együttélés fontos alapkövét jelenti. Ez különösen jól látszik a Magyarországon élő német kisebbség példáján, valamint azon keresztül, ahogyan a magyarok saját történelmük feldolgozásához viszonyulnak. A magyarok ugyanis erősen történelemtudatos nép. Általánosan elfogadott körükben, hogy történelmi ismeretek és gyökerek nélkül nincs összetartozás és nincs jövő – vagy más szavakkal: nincs jövő eredet nélkül. Ennek a nemzeti tudatnak az is szerves része, hogy 2012 óta január 19-e hivatalos emléknap, amelyen a magyarországi németek elűzésére és elhurcolására emlékezünk. Ez egy nemzeti és európai tragédia, amelynek feldolgozásából tanulságokat lehet levonni a sokszínűségről, a kisebbségek védelméről és a szolidaritásról.

A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője

Megjelent intézetigazgatónk, dr. Bauer Bence "A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője" című tanulmánya a Polgári Szemle 2026-os, 22. évfolyamának 1–3. számában. Írásában átfogó képet nyújt a két ország kapcsolatának történeti alakulásáról, valamint a jelenlegi együttműködések és jövőbeli lehetőségek főbb irányairól.

Elsöprő győzelmet aratott a Tisza

2026. április 12-én, vasárnap a magyarok új Országgyűlést választottak. A korábban parlamenten kívüli ellenzéki párt a szavazatok 52%-át szerezte meg, amellyel kétharmados többséghez jutott a parlamentben. A kormányzó Fidesz-KDNP, élén Orbán Viktorral, elveszítette a választást, és mindössze 39%-ot ért el. Ezzel véget ért a 62 éves Orbán hosszú hivatali ideje, aki 16 éven át vezette az országot.

Gyengülő parlamenti jelenlét a magyarországi németek körében?

A regisztrált magyarországi német választók száma 2022-höz képest közel 7000 fővel csökkent, ezzel a 25.000 fős „lélektani határ” alá esve. Ennek következtében a német nemzetiségi jelölt, Gallai Gergely esélye arra, hogy teljes jogú mandátummal bejusson az Országgyűlésbe, már csak marginális, szinte csak elméleti szinten lehetséges. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy szószólóként képviselheti közösségét a parlamentben.

Magyarország választ

Már csak öt nap van hátra: a vasárnapi magyar országgyűlési választásokat nemzetközi szinten is kiemelt figyelem kíséri. Szoros, fej fej melletti küzdelem várható a kormányzó Fidesz–KDNP, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a kihívó, Magyar Péter vezette Tisza Párt között.

Orbán hálózata

A német nyelvű médiában gyakran visszatérő motívum, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nemzetközileg elszigetelt. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz – Orbán egy széles nemzetközi szövetséggel rendelkezik, amely messze túlmutat a Patrióták Európáért formációján.

Egyértelmű jobboldali erősödés Rajna-vidék-Pfalzban is

Az idén március 8-i baden-württembergi tartományi parlamenti választás után, március 22-én volt a 2026-os német „szuperválasztási év” második jelentősebb megmérettetése: most a 4,2 milliós Rajna-vidék-Pfalzra irányult az összes, a német politikát figyelemmel követő tekintet. A körülbelül 2,95 milliós választásra jogosult személyből végül 68,5% élt ezen jogával (2021: 64,3%). Nagy meglepetést és politikai földindulást azonban – az előzetes felméréseknek megfelelően – ez a voksolás sem hozott, hisz itt is marad a Németország-szerte majdnem mindenhol megfigyelhető politikai trend, miszerint a szavazók a jobboldali pártokat támogatják és lehetővé teszik az ezirányú kormányzati többséget. A végén azonban az AfD köré húzott politikai tűzfal miatt mégis baloldali párt(ok) részvételével kerül sor a kormányalakításra. Így bizonyosággal mondható ki a rajna-vidék-pfalzi tartományi parlamenti választás eredményeit vizsgálva: Nyugaton a helyzet változatlan, és erős jobbra tolódás mellett marad egy baloldali párttal közös kormányzás az SPD egyik utolsó tartományi fellegvárában.

Magyarország: Mit mondanak a számok?

Három héttel a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások előtt izgalmasnak ígérkezik a kampány. Az elemzők fej-fej melletti küzdelmet jósolnak, miközben egyes közvélemény-kutatásokban az ellenzék, másokban viszont a kormánypártok vezetnek. Léteznek azonban egyéb jelek és mutatók is, amelyek rávilágíthatnak arra, ki kerülhet ki győztesen a legvégén.

Ukrajna leállítja az orosz kőolajszállításokat

Január 27-e óta a Druzsba-, azaz a Barátság-vezeték déli ágán keresztül már nem érkezik kőolaj Magyarország és Szlovákia felé. A vezetéket még a hatvanas években építették ki, és ma is ez látja el a két országot orosz kőolajjal – ezért kapott mentességet az EU szankcióinak hatálya alól.

Ukrajna Orbánt fenyegeti

„Reméljük, hogy az EU-ban senki sem fogja megakadályozni a 90 milliárd kifizetését, és az ukrán katonák megkapják a fegyvereket. Ellenkező esetben továbbítjuk annak a személynek a címét a fegyveres erőink számára. Hívják fel, és beszéljenek vele a saját nyelvükön” – ezekkel a szavakkal fenyegette meg teljesen nyíltan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Zelenszkij katonákkal fenyegeti Orbánt: az ukrán elnök megmutatta igazi arcát, Magyarország megdöbbenve áll

A kudarc művészete: tartományi választások Baden-Württembergben

Az idei év különösen fontos a német belpolitika alakulásának szempontjából. A helyi sajtó által csak „szuper választási évnek” (Superwahljahr) nevezett időszak során hét hónap alatt 8 helyi érdekeltségű – öt tartományi parlamenti és három önkormányzati – választásra kerül sor Németországban, amelyek mindegyike – külön-külön okok miatt – hatással lehet az országos politika alakulására. Március 22-én Rajna-vidék-Pfalzban, szeptember 6-án Szász-Anhaltban, végül szeptember 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben lesznek tartományi választások. Különösen igaz ez a sort most vasárnap, 2026. március 8-án, megkezdő baden-württembergi tartományi parlamenti választásokra, mely az év első voksolásaként az egész évre megadhatja a politikai alaphangot. A szavazás tétjét fokozta Winfried Kretschmann (Zöldek) 15 éve regnáló miniszterelnök visszavonulása, valamint a 2022-ben módosított tartományi választási törvény újításainak az alkalmazása. Az előzetes várakozásokkal szembe menve végül a Zöldek tudtak 30,2%-ot elérve az élen végezni, megelőzve a hajrában vezető helyüket elbukó és 29,7%-ot szerző CDU-t. Magabiztos győzelem helyett a CDU lényegében saját hibái miatt veszítette el a választásokat, úgy, hogy néhány hónappal ezelőtt még két számjegyű előnnyel vezetett a felmérésekben. Támogatottságának megduplázásával, 18,8%-os eredményével az AfD immár az egyik legfontosabb nyugatnémet tartományban is fontos szereplővé lépett elő, melyet a CDU csak a jobboldali többség feladásával és a tűzfalhoz való, foggal-körömmel való ragaszkodással tud (még) megkerülni.

Hol van a pénz?

A Fidesz-KDNP polgári szövetségének 16 éves magyarországi kormányzása után felmerül a kérdés: hol van a pénz? Erre a teljesen legitim kérdésre most választ kell adni, a választóknak pedig megalapozott igényük van erre.

Információközvetítés és a félreértések tisztázása

Öt évvel ezelőtt alapították meg a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért. A jubileum alkalmából a Budapester Zeitung Bauer Bencével, Intézetünk igazgatójával beszélgetett az eddig megtett útról és a jövőbeli tervekről. Az interjút Jan Mainka, az újság főszerkesztője vezette.

Súlyos terrortámadás Berlinben

Előzetes hatósági megállapítások szerint egy ismert szélsőbaloldali szervezet áll a hétvégi németországi terrortámadás mögött, mely a második világháború évei óta a legnagyobb áramkimaradást okozta a fővárosban. A Lichterfelde erőmű elleni támadás következtében szombattól kezdve mintegy 45.500 háztartásban közel 100.000 lakos, valamint 2.200 kis és nagyobb üzem maradt áramellátás és fűtés nélkül elsősorban Berlin dél-nyugati kerületeiben. Az érintett városrészekben végül szerda délután állt helyre a teljeskörű szolgáltatás. Az iskolákat viszont egész héten zárva tartják az érintett kerületekben.

Véleménykutató, és nem véleményformáló

Hermann Binkert feltárja, hogy hogyan dolgozik az általa vezetett INSA közvélemény-kutató intézet.

Trump és Orbán

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. november 7-én hivatalos látogatást tett Donald Trump amerikai elnöknél a Fehér Házban. A találkozón több magyar miniszter, valamint J.D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is részt vettek. A napirend számos, bilaterális és globális szempontból is kiemelt relevanciával bíró kérdést tartalmazott. Orbán Viktor számára a találkozó mintegy bel- és külföldi kritikusai felett aratott diadalhoz hasonlítható.

Ütemváltás helyett tétovázás – A Merz-kormány első hat hónapjának mérlege Németországban

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. november 6-án új időszámítás kezdődött a nemzetközi és a német politikában. Míg az Egyesült Államokban Donald Trump visszatérhetett a Fehér Házba, addig Németországban a hárompárti „jelzőlámpa” koalíciót a belső, ideológiai konfliktusok robantották fel.

A jelzőlámpa-koalíció bukása egy év távlatából

2024. november 6-án, éppen az amerikai elnökválasztás eredményhirdetésének napján bukott meg a német szövetségi kormány. Pontosan hat hónappal később pedig Friedrich Merzet (CDU) szövetségi kancellárrá választották. Kormánya most, fél évvel később ugyanott tart, ahol az SPD, Zöldek és FDP alkotta jelzőlámpa-koalíció annak idején abbahagyta: megrekedt reformok, belső viszályok, mélyponton lévő közbizalom.