Megszűnés szélén az MCC?

Az MCC egy tanórán és egyetemi képzésen kívüli tehetséggondozó intézmény, amelyet kiemelkedően tehetséges fiatalok látogatnak az iskolai és egyetemi tanulmányaik mellett. Különösen a strukturálisan hátrányos helyzetű térségekben kínál évek óta olyan sokszínű oktatási lehetőségeket, amelyek korábban alig vagy egyáltalán nem voltak elérhetők. A programokban tízéves kortól, térítésmentesen lehet részt venni. A cél pedig nem más, mint hogy hozzájáruljanak e térségek elnéptelenedésének és az elvándorlásnak a mérsékléséhez. Az MCC ma országszerte továbbképzési lehetőségeket, ösztöndíjprogramokat, valamint támogatást nyújt a külföldi egyetemi félévek és kutatói ösztöndíjak pályázati és pénzügyi megvalósításához rangos nemzetközi egyetemeken. E sokrétű képzési kínálat eddig jelentős részben az állami finanszírozásnak köszönhetően jöhetett létre és működhetett. A képzési rendszer központi eleme az egyetemi program, amely a bölcsészet- és társadalomtudományok hat területét fogja össze. Ennek célja, hogy a hallgatók interdiszciplináris szemléletben tanuljanak, valamint hogy szakterületük határain túlmutató, szélesebb látókörre tegyenek szert.

A korábbi alapítványi és finanszírozási modellt még az előző magyar kormány vezette be annak érdekében, hogy az ilyen alapítványok, valamint az ezt a modellt követő egyetemek mentesüljenek a gyakran rövid távú szempontokat követő állami irányítás hatásaitól, és nagyobb intézményi autonómiát élvezhessenek. Az MCC esetében ez azt jelentette, hogy olyan részvénycsomagot kapott, amelyet nem lehetett értékesíteni, ugyanakkor az abból származó osztalékbevételek hosszú távon biztosíthatták működésének finanszírozását. A modellt azonban egyre több bírálat érte. A kritikusok szerint az intézmények függetlensége odáig terjedt, hogy az államnak gyakorlatilag semmilyen ráhatása nem maradt sem a működésükre, sem a pénzügyi gazdálkodásukra. Kifogásolták azt is, hogy a kuratóriumok tagjait életük végéig nevezték ki, és közöttük gyakran aktív politikusok is helyet kaptak. Ezeket a kritikákat a jelenleg kormányzó Tisza párt is hangoztatta, és választási programjában azt ígérte, hogy megszünteti az állami finanszírozás e formáját.

Az ígéretet végül meg is valósították: a 2026. június 29-én hatályba lépett törvény értelmében valamennyi KEKVA-alapítványt 2026. augusztus 31-ig fel kell számolni. Az alapítványi fenntartású egyetemek egy év haladékot kaptak, számukra a határidő 2027. augusztus 31. Ez összesen 21 egyetemet érint, köztük a nagy tekintélyű Corvinus Egyetemet is. Az új szabályozás értelmében a KEKVA-alapítványok már múlt hétfő óta nem vállalhatnak új kötelezettségeket, így működésük gyakorlatilag megbénult. Egyelőre nem tudni, hogy az állam milyen formában kívánja továbbvinni az eddigi programokat, megtartja-e a munkavállalókat, illetve mi lesz a hallgatók sorsa. Ugyanilyen bizonytalan az ingatlanok, a meglévő üzleti kapcsolatok és a nemzetközi partnerségek jövője is. Közismert, hogy az MCC jelentős részesedéssel rendelkezik többek között a bécsi Modul Egyetem, a Libri-Bookline könyvkereskedelmi vállalat, az InfoRádió és a Mandiner tulajdonosi szerkezetében. Jelenleg az is kérdéses, hogy mi lesz ezeknek a részesedéseknek a sorsa. A változások a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért működését is érintik. Mivel az intézet finanszírozását teljes egészében az MCC biztosítja, annak jövője is bizonytalanná vált. Ezért új finanszírozási lehetőségek és új partnerségek kialakítására lesz szükség – a magyar-német, valamint a magyar-osztrák kapcsolatok ezt mindenképpen megérdemlik.