Demokratikus szempontból aggályos

A Magyarországon 2026. július 13-án elfogadott 17. alkotmánymódosítás drákói szigorral jár el. Egyetlen mondattal kimondja, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Emellett létrehozza a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, amely az ügyészséghez hasonló hatáskörökkel rendelkezik. A korhatár leszállítása miatt pedig négy alkotmánybíró – köztük az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter – kénytelen távozni.

Egy másik bíró, Hende Csaba is elveszíti tisztségét, mivel utólag egy már korábban is létező szabály alapján megfosztják pozíciójától. Ez a szabály az alkotmánybírói tisztség feltételéül szabja az országgyűlési képviselővé választhatóságot. Mivel Hende már több mint tizenkét évig volt országgyűlési képviselő, ezt a feltételt már nem teljesíti, így gyakorlatilag kerülő úton leváltják. Ennek eredményeként Magyar Péter Tisza Pártja egyetlen lépésben (a tizenötből) öt új alkotmánybírót nevezhet ki a testületbe. Az új szabályozás további elemei közé tartozik a sarkalatos törvények számának csökkentése, az Alkotmánybíróság jogköreinek bővítése, a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése, valamint a vármegyék – vagyis a helyi önkormányzati területi egységek – átnevezése; ezek azonban kevésbé súlyosak vagy vitatottak.

Az eljárással és a tartalommal kapcsolatos jelentős aggályok és bírálatok ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök a rendelkezésére álló ötnapos törvényi határidő teljes kihasználása után, 2026. július 18-án aláírta saját leváltását, mivel nem látott más jogi lehetőséget az alkotmánymódosítás megakadályozására. Ez jól tükrözi önértelmezését mint hűséges és lojális állami „közjegyzőét”, aki meghajlik a törvényhozás által képviselt demokratikus akarat előtt. Ugyanakkor Sulyok egyértelműen fogalmazott: „A leváltásommal véget ér a demokratikus jogállam.”

A választójog korlátozása I.

A már június közepén hatályba lépett 16. alkotmánymódosítás kimondta, hogy a miniszterelnök hivatali ideje legfeljebb két parlamenti ciklusra, azaz nyolc évre korlátozódik. Ezt az alkotmánymódosítást Sulyok még késedelem nélkül írta alá. Mivel a szabályozás 1990 óta minden tisztségviselőre vonatkozik, de ténylegesen kizárólag Orbán Viktort érinti, a kormány bírálói azzal vádolják a kabinetet, hogy visszamenőleges hatályú, egyetlen személyre szabott jogalkotást alkalmazott. Ennek célja szerintük az, hogy megakadályozza a leváltott miniszterelnök esetleges visszatérését.

Ezzel Európában példátlan módon korlátozták a miniszterelnöki tisztségre való passzív választójogot. Más európai demokráciákban a mandátumkorlátozás legfeljebb az államfői tisztséget érinti; egy parlament által megválasztott kancellár vagy miniszterelnök esetében egy parlamentáris rendszerben sem jogtechnikailag, sem alkotmánypolitikailag nem indokolható a hivatali idő korlátozása, hiszen ugyanaz a parlament, amely megválasztja a kormányfőt, bármikor le is válthatja.

Mivel a konkrét jogszabály jelenleg ténylegesen csupán egyetlen személyre vonatkozik, az egyedi jogalkotás vádja ez esetben sem tekinthető alaptalannak. Szintén szokatlan, hogy olyan szabályozást vezetnek be, amely visszamenőleges hatállyal érvényesül – ez demokratikus jogállamokban ráadásul tilos. Továbbra is vitatott azonban, hogy a kérdéses rendelkezés Magyarországon valódi – és ezért tiltott – visszaható hatályúnak vagy csupán látszólagos visszaható hatályúnak minősül-e. Az Alkotmánybíróságnak mindenesetre nincs érdemi felülvizsgálati joga az Alaptörvény részét képező jogi aktusok tekintetében.

A választójog korlátozása II.

A múlt hétvégén elfogadott legutóbbi alkotmánymódosítás valójában leginkább azzal keltett visszhangot, hogy Magyarország közelmúltjában először vezet be egy rendkívül szigorú cenzust, mégpedig a magyar állampolgárok passzív választójogának korlátozását. Az új szabályozás szerint országgyűlési képviselő legfeljebb tizenkét éven át töltheti be mandátumát a Magyar Országgyűlésben.

A jogszabály ismét valamennyi, 1990 óta megválasztott országgyűlési képviselőre vonatkozik. Itt is vita tárgyát képezi, hogy a szabályozás már lezárt jogviszonyokba avatkozik-e be – vagyis valódi visszaható hatályú-e –, vagy csupán a jelenleg fennálló, még le nem zárt helyzeteket rendezi a jövőre nézve. Emellett ebben az esetben is felmerül az egyedi jogalkotás vádja, hiszen ugyan nem egy konkrétan megnevezett személyt érint, de egy pontosan meghatározható, szűk személyi kört, az úgynevezett zárt csoportot.

A jelenlegi számítások szerint az ellenzéki Fidesz-frakció 44 képviselője közül 22 érintett, vagyis 2030-ban már nem indulhatnának újra országgyűlési képviselőként. A Kereszténydemokrata Néppárt jelenlegi képviselőinek mindössze 25%-a indulhatna ismét, míg a Mi Hazánk kis létszámú frakciójának csak a fele. Ezzel szemben a Tisza Párt jelenlegi 141 országgyűlési képviselője valamennyien jogosultak lennének arra, hogy 2030-ban és 2034-ben is újra jelöltessék magukat, mivel mindannyian első ciklusukat töltik. Rosszmájú az, aki ebben bármi hátsó szándékot sejt…

Következmények nélküli tiltakozás

A név szerint is ismertté vált 17. alkotmánymódosítás máris követelt egy első politikai áldozatot. Gulyás Gergely, a Fidesz ellenzéki vezetője tiltakozásul a 17. alkotmánymódosítás által jelentett „határátlépés” ellen lemondott frakcióvezetői tisztségéről. A vitatott törvénycsomag elfogadásának napját a magyar demokrácia fekete napjának nevezte. Állítása szerint a jogállam nem egyszerűen sérül, hanem megszűnik létezni. Gulyás emellett úgy fogalmazott, hogy az ellenzéknek olyan vezetőre van szüksége, aki jogilag is megfelel, hogy a 2030-as országgyűlési választáson Magyar Péter kihívója lehessen. Gulyás Gergelyt, aki 2010 óta tagja a Magyar Országgyűlésnek, ezek alapján kényszernyugdíjaztatják. Így nem válhat az ellenzék új vezéralakjává, hiszen 2030-ban el kell hagynia a parlamentet – előrehozott választások esetén pedig még ennél is korábban.

Ezért már most levonta a következtetéseket és lemondott a frakcióvezetői posztról. Utódja az egykori európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János lesz. Gulyáshoz és Magyar Péterhez hasonlóan ő is jogász, emellett elismert Európa-szakértő, valamint tapasztalt kapcsolatrendszerrel rendelkezik Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Mivel most kezdte meg parlamenti ciklusát, még további két cikluson keresztül újraválasztható. A helyzet különösen ironikus abból a szempontból, hogy Gulyás Gergely, aki hosszú éveken át a Miniszterelnökséget vezető miniszterként és a Fidesz politikájának meghatározó alakjaként tevékenykedett, Sulyok Tamás és – nem mellesleg – Magyar Péter politikai felemelkedésének egyik előkészítőjeként is ismert. Utóbbival ifjúkori barátság fűzte össze, sőt a jelenlegi miniszterelnök három gyermeke közül az egyiknek keresztapja.

A két jogász 2002-ben együtt tanult Hamburgban és Gulyás volt az, aki közreműködött Magyar Péter Fideszbe történő belépésében. Útjaik legkésőbb 2024-re politikailag és személyesen is elváltak. Gulyás politikai pályafutása most véget ért, mielőtt igazán elkezdődhetett volna – ez is Magyar Péter új politikájának egyik mellékhatása. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a miniszterelnök tudatosan és következetesen igyekszik korlátozni egykori pártja, a Fidesz lehetőségeit a hatalomba való visszatérésre.

Jogorvoslati lehetőségek

A fékek és ellensúlyok rendszere azzal, hogy a Magyar Péter szemszögéből engedetlennek tekintett köztársasági elnököt leváltották, immár teljes mértékben megingott. Nem valószínű, hogy az ideiglenes köztársasági elnöki feladatokat ellátó, a Tisza Párthoz tartozó házelnök, Forsthoffer Ágnes jogi kifogásokat fogalmazna meg saját pártja törvényalkotásával szemben. Az Alkotmánybíróság – egy még évekkel ezelőtt, Orbán Viktor akkori kormánytöbbsége által bevezetett szabály következtében – az Alaptörvény részét képező rendelkezések tekintetében már nem rendelkezik érdemi tartalmi felülvizsgálati jogkörrel, csupán formai ellenőrzést gyakorolhat.

Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság kizárólag akkor semmisíthet meg alkotmánymódosítást, ha annak elfogadása formai jogi hibában szenvedett, a rendelkezések tartalmát azonban nem vizsgálhatja felül. Sok érintett számára ezért csupán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jelenti az egyetlen jogorvoslati lehetőséget. Gulyás Gergely bejelentette, hogy a 17. alkotmánymódosítás miatt ő is ehhez a fórumhoz kíván fordulni. A bíróság korábban már egy másik, jogellenes hivatalvesztéssel kapcsolatos ügyben – a Lex Baka ügyében – Magyarországgal szemben hozott ítéletet. Akkor azonban az országot még Orbán Viktor időközben leváltott kormánya képviselte.

Elhibázott köztársaságielnök-jelölés

A köztársasági elnök leváltása körüli méltatlan huzavona egy újabb belpolitikai fiaskóval folytatódott. Az alkotmánymódosítás aláírásának napján a magyar miniszterelnök nagy nyilvánosság előtt bejelentette, hogy társadalmi konzultáció keretében várja a köztársasági elnöki tisztségre vonatkozó ötleteket és személyi javaslatokat. Pártjának számos támogatója és szimpatizánsa sok érdekes jelölttel állt elő.

Kevesebb mint huszonnégy órával később azonban a miniszterelnök lezártnak nyilvánította a „castingot”, és köztársasági elnöknek jelölte Polgár Judit sakkvilágbajnokot. A felkért személy Magyarországon pártállástól függetlenül széles körű tiszteletnek és rokonszenvnek örvend, emellett nemzetközileg is rendkívül ismert. Hitelesnek és feddhetetlennek tartják, ugyanakkor nincs felsőfokú végzettsége, és sem jogi, sem politikai, sem közéleti tapasztalattal nem rendelkezik. Perceken belül a Tisza Párt vezető politikusai sorra biztosították támogatásukról, másnap pedig a párt országgyűlési frakciója egyhangúlag hivatalosan is jelöltté nyilvánította.

Magyar Péter számos támogatója azonban csalódott volt az eljárás gyorsasága miatt; sokakban az a benyomás alakult ki, hogy Polgár Judit jelölése már eleve eldöntött tény volt, a társadalmi konzultáció pedig csupán előre megrendezett színjáték. A sakkvilágbajnok azonban képes több lépéssel előre gondolkodni, ezért meghozta az egyetlen bölcs és várható döntést: udvarias és diplomatikusan megfogalmazott nyílt levélben visszautasította a jelölést azzal az indokkal, hogy nem érzi magát elég felkészültnek erre a tisztségre. Előre sejtette, milyen helyzetbe kerülne.

A miniszterelnök számára ez az elutasítás komoly politikai kudarcot jelentett, amely rámutat kormányzásának kezdeti szervezési és politikai hiányosságaira. Gyakran impulzív és domináns fellépése könnyen elidegenítheti saját támogatóinak egy részét is. Kérdéses az is, hogy egyáltalán található-e olyan, pártok felett álló és független jelölt, akit széles körben el tudnának fogadni, hiszen az ellenzék már jelezte: kétségbe fogja vonni az új köztársasági elnök legitimitását és döntéseinek jogszerűségét. Ezek aligha kedvező feltételek a nemzeti egység helyreállításához.

Összegzés

A júniusi és júliusi, visszamenőleges hatályú, egyedi jellegű jogszabályok nemcsak Orbán Viktor esetleges politikai visszatérését akadályozzák meg, hanem az ellenzéki képviselők jelentős részének további politikai pályafutását is ellehetetlenítik. A cenzus intézménye a demokratikus Európában alapvetően már meghaladottnak számít. Magyar Péter miniszterelnök ily módon közvetve befolyásolni kívánja azt is, hogy az ellenzék milyen személyi összetételben induljon a következő választáson. Mindez egyben tudatos kísérletként is értelmezhető arra, hogy végleg lezárja az Orbán Viktor nevével fémjelzett korszakot. Ennek érdekében azonban olyan eljárásokat is vállal, amelyek jogállami és demokratikus szempontból komoly aggályokat vetnek fel.

A köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és esetleg további közjogi méltóságok leváltása mindössze a jéghegy csúcsa. Nem zárható ki, hogy a kormánynak a jövőben nemzetközi fórumokon is komoly nehézségekkel kell majd szembenéznie az esetleges jogi kifogások és jogorvoslati eljárások következtében. Bár Orbán Viktor hatalomgyakorlását korábban is számos jogos és megalapozott bírálat érte, a jog- és alkotmányos rendszerbe ilyen mélységű beavatkozásokra akkor nem került sor.

Magyar Péter a Fidesz módszereit követi: jól ismeri a hatalom működési mechanizmusait, struktúráit és folyamatait, ugyanakkor jóval keményebben és határozottabban él ezekkel az eszközökkel. Polgár Judit sikertelen jelölése ugyanakkor rávilágít e lendületes és gyors politikai stílus problémáira és kockázataira is. A magyar miniszterelnök ezzel a személyi döntéssel minden külső kényszer nélkül könyvelhette el első, saját maga által előidézett politikai kudarcát. Most rajta és a Tisza Párton múlik, hogy sikerül-e enyhíteni a politikai feszültségeket, és egy szélesebb körben elfogadható köztársaságielnök-jelöléssel hozzájárulni a politikai megosztottság csökkentéséhez.