2026. április 12-én, vasárnap a magyarok új Országgyűlést választottak. A korábban parlamenten kívüli ellenzéki párt a szavazatok 52%-át szerezte meg, amellyel kétharmados többséghez jutott a parlamentben. A kormányzó Fidesz-KDNP, élén Orbán Viktorral, elveszítette a választást, és mindössze 39%-ot ért el. Ezzel véget ért a 62 éves Orbán hosszú hivatali ideje, aki 16 éven át vezette az országot.

 

A Tisza győzelme aligha volt meglepetés, hiszen számos közvélemény-kutató intézet egyértelmű választási sikert jósolt a fiatal politikai mozgalomnak. A győzelem mértéke azonban mégis meglepő. Magyar Péter pártja a 106 egyéni választókerületből 93-at megnyert, és a városokban és vidéken egyaránt sikeresnek bizonyult. A Fidesznek mindössze 13 egyéni mandátum jutott. Az egykor sikeres párt mára gyakorlatilag a biztos szavazói körének támogatottságára szorult vissza. Szintén figyelemre méltó a rekordmagas, 79,55%-os választási részvétel, amely jelentős növekedést mutat az előző választáshoz képest.

A földcsuszamlásszerű győzelmet követő hétfőn az újonnan megválasztott politikus nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, amelyen felvázolta jövőbeli kormányzati politikájának alapjait. Bejelentette az Alaptörvény módosítását, amelynek megfelelően a mindenkori miniszterelnök legfeljebb nyolc évig maradhat hivatalában; ezzel implicit módon megakadályozná Orbán Viktor visszatérését is. Meglepő módon más személyzeti döntések is napirendre kerültek: Magyar Péter kifejezetten felszólította többek között a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, valamint a Médiatanács elnökét, hogy mondjanak le tisztségükről. A Tisza Párt elnökének értelmezése szerint ezek a személyek az Orbán-rendszer bábjai és pillérei voltak, ezért le kell mondaniuk. Parlamenti eljárás keretében történő leváltásra nincs lehetőség, az érintett személyek megbízatási ideje még nem járt le. A köztársasági elnök hivatalából való elmozdítása pedig egyébként is szigorú feltételekhez kötött.

Az európai politikával kapcsolatban Magyar Péter kijelentette, hogy csatlakozni kívánnak az Európai Ügyészséghez, és támogatja az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt – szemben elődjével, Orbán Viktorral. Azok azonban, akik Ukrajna gyors EU-csatlakozását remélték, csalódniuk kellett, mivel a pártelnök egyértelművé tette: hogy egy háborúban álló ország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, de ha a háború véget ér, népszavazást tartanak erről Magyarországon. Első politikai célja az, hogy hazahozzák a befagyasztott uniós forrásokat, amelyeket az Európai Bizottság a magyarországi jogállamisági problémákra hivatkozva tart vissza. Emellett megpróbálja csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függést, bár tisztában van azzal, hogy a teljesen függetlenné válás aligha megvalósítható. A határvédelem fenntartása – sőt akár megerősítése – szintén a tervei között szerepel. Sok területen tehát inkább stílusbeli korrekcióról van szó, mintsem valódi irányváltásról.

A választási vereséget szenvedett Orbán Viktor rendkívüli pártkongresszust hívott össze április végére, amelyen a korábbi kormánypárt, a Fidesz jövője dől majd el. Orbán a választási éjszakán megtört, mégis méltóságteljesen és emberi nagysággal viselkedett: azonnal gratulált Magyar Péternek, és egyértelműen elfogadta választási vereségét. Ezzel bebizonyította, hogy nem hogy nem autokrata, hanem egy igazi demokrata. A választási eredmény azt is megmutatta, hogy Magyarország valóban demokrácia; igaz, olyan, ahol a világos többségek világos viszonyokat teremtenek. Ebből most a Tisza profitál, amely felhatalmazást kapott arra, hogy átfogó reformokat hajtson végre mind állami, mind társadalmi szinten.