Bármennyire is kölcsönösen profitálhat Berlin és Budapest az egymással ápolt viszonyból, a magyar miniszterelnök egyértelműen rámutat a hiányosságokra Merz kancellár előtt.

 

Hamarosan Berlinbe érkezik az új magyar miniszterelnök, Magyar Péter (Tisza). November 9-én és 10-én politikai megbeszéléseket folytat, Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár fogadja, és a Konrad-Adenauer-Alapítványhoz köthető Allianz Fórumon tartja a 17. Európa-beszédet.

A június elején Berlinben tett, nagy visszhangot kiváltó látogatása után – ahol csupán néhány órát töltött – a miniszterelnök ezúttal bőven rászánja az időt. A látogatás a Német–Magyar Fórum keretében zajlik, amely november 9–11. között ülésezik az Európai Akadémián Berlinben. Az utazás csúcspontja a Konrad-Adenauer-Alapítványnál tartandó nagy Európa-beszéd. A berlini fal leomlásának emlékére 2010 óta megrendezett nagyszabású beszéd eddig számos európai csúcspolitikusnak nyújtott lehetőséget arra, hogy közvetlenül szóljon a berlini közönséghez, amely a politika, a társadalom, a tudomány és a diplomácia döntéshozóiból áll. Magyar személyében most először kap egy uniós tagállam miniszterelnöke lehetőséget arra, hogy ott kifejtse Európáról szóló elképzeléseit, ugyanakkor ez az újdonság nem a véletlen műve, hanem a CDU tudatos hatalmi gesztusa és egyértelmű állásfoglalása.

Kétoldalú kapcsolatok

A magyar-német kapcsolatok kezdettől fogva jónak és szilárdnak mondhatók, hiszen különösen történelmi, gazdasági és kulturális szempontból mindkét országnak sok előnye származott már a másikból. Magyarország közvetett módon a német kulturális, nyelvi és civilizációs térség részévé vált. Az elmúlt években is sok szempontból virágzottak a kétoldalú kapcsolatok: a fellendülő gazdaság, a számos kereskedelmi és üzleti kapcsolat, valamint az emberek közötti mély kötődés – legyen szó kultúráról, hagyományokról, városi testvérkapcsolatokról, vagy akár a kutatásról, a tudományról, az egyetemekről és az ifjúsági csereprogramokról – gazdagította az együttműködést.

A politikában azonban ez a harmónia egyre kevésbé látszott érvényesülni. Az Európai Néppárttal (EPP) kialakult viták – amelyek az akkori kormánypárt, a Fidesz kilépéséhez vezettek – következtében a magyar politika elvesztette a CDU-t, mint stabil európai partnerét. A Fidesz a vitás körülmények miatt végül kilépett az EPP-ből, és többek között Salvinivel, Kickllel és Le Pennel együtt megalapította a „Patrióták Európáért” pártcsoportot. Magyar új Tisza pártja viszont talpraesetten kihasználta ezt a politikai űrt, és 2024-ben csatlakozott az EPP-frakcióhoz. A hivatalos párttagság még nem jött létre, de ez már csak idő kérdése. A magyar-német politikai kapcsolatok szempontjából a Fidesz elidegenedése méregként hatott, a Tisza-párt számára azonban az új kezdet és a 2026 áprilisi magyar parlamenti választásokon elért választási siker a kapcsolatok javulásának katalizátoraként szolgál.

Egy történelmi dimenzió

Figyelembe véve azt, hogy Magyarország az 1989-es Páneurópai Piknikkel és a határnyitással fontos mérföldkövet jelentett a német újraegyesítés felé vezető úton, Magyar látogatásának témaválasztása a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján rendkívül találó. „Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból” – mondta az akkori szövetségi kancellár, Helmut Kohl. Most pedig az a feladatunk, hogy a történelmi kötelékek és a reményteljes jelen alapján a lehető legjobb közös döntéseket hozzunk a jövőre nézve.

A Magyarországon kialakult pozitív Németország-kép összhangban áll az új magyar kormány jelenlegi politikai irányvonalával. Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, ami nem csupán befektetési helyszínként, hanem politikai szempontból is vonzóvá teszi az országot. Végülis több mint 300.000 magyar munkavállaló dolgozik a Magyarországon működő német vállalatoknál; akik kedvező telephelyi, fejlődési, befektetési és munkakörülményeket élveznek. Az Audi, a BMW és a Mercedes kiterjedt, nagy jövő előtt álló gyárakkal van jelen az országban. A társasági adók, valamint a munkavállalókra vonatkozó adók rekordalacsonyak, az infrastruktúra, az internet és a munkavállalók képzése pedig szinte példaértékű. Nem mellesleg Magyarországon jó élni: nagy hangsúlyt fektetnek a kultúrára, a gasztronómiára és a társadalmi összetartásra. Egyre több német találja meg otthonát Magyarországon, nemcsak külföldön dolgozó németek, hanem diákok, nyugdíjasok és az életük derekán járó átlagos munkavállalók is.

A budapesti új kormány ezért arra fog törekedni, hogy Magyarország továbbra is megőrizze egyértelműen európai jellegét, így kritikus álláspontot képvisel az illegális migrációval szemben. A társadalmi-politikai valóságban is kellemes életigazságot testesít meg Magyarország az európai és nyugati keresztény értékek melletti kiállásával. Az új magyar miniszterelnök bizonyára Berlinben is szóba hozza majd az ország ezen erényeit, valamint mély európai és németországi gyökerezettségét.