A regisztrált magyarországi német választók száma 2022-höz képest közel 7000 fővel csökkent, ezzel a 25.000 fős „lélektani határ” alá esve. Ennek következtében a német nemzetiségi jelölt, Gallai Gergely esélye arra, hogy teljes jogú mandátummal bejusson az Országgyűlésbe, már csak marginális, szinte csak elméleti szinten lehetséges. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy szószólóként képviselheti közösségét a parlamentben.

 

A 2011-es átfogó választójogi reformok további jogokat biztosítottak a Magyarországon élő 13 elismert nemzetiség számára. Így például lehetőség nyílt arra, hogy szószólót küldjenek az Országgyűlésbe – akár már egyetlen, az adott nemzetiségi listára leadott szavazat alapján is. Amennyiben azonban eléri azt a szavazatszámot, amely egy átlag politikai párt számára előírt mandátumhoz szükséges szavazatok 25%-ának felel meg, a szószóló teljes jogú országgyűlési képviselővé válik – ezt nevezik kedvezményes vagy privilegizált mandátumnak. Ezt eddig 2018-ban és 2022-ben kizárólag a német nemzetiségnek sikerült elérnie a képviselő személyében Ritter Imrével. A 2014 és 2018 közötti időszakban azonban ő is csak szószóló volt, akárcsak a többi nemzetiség listavezetője. Most azonban ez a teljes jogú német mandátum veszélybe került, és nagy valószínűséggel idén a magyarországi németeknek nem sikerül majd képviselőt kiállítaniuk. A nemzetiségi listára való szavazáshoz ugyanis külön regisztráció szükséges, illetve a korábbi regisztráció megtartása. Ebben az esetben azonban a választó nem adhat le második, pártlistás szavazatot. Ha egy nemzetiségi jelölt teljes jogú mandátumot szerez, azt a pártok számára fenntartott 93 listás mandátumból vonják le, így számuk 92-re csökken.

Míg 2018-ban összesen 33.168 választó regisztrált német nemzetiségiként, addig 2022-re ez a szám 31.856 főre csökkent, ami 4%-os, azaz 1312 fős visszaesést jelentett. Még látványosabb volt a ténylegesen leadott szavazatok számának visszaesése: 2018-ban a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára 26.477 szavazat érkezett (79,8%-os részvétel), míg 2022-ben már csak 24.630 (77,3%-os részvétel), ami 7%-kal, azaz 1847 szavazattal kevesebbet jelent. A kedvezményes mandátum megszerzéséhez 2018-ban pontosan 23.829, míg 2022-ben 23.085 voksra volt szükség. Ez a küszöb a választási részvételtől és a mandátumelosztás alapjául szolgáló d’Hondt-mátrixtól függ, ezért előre pontosan nem meghatározható, dinamikusan alakul. Feltételezhető azonban, hogy magasabb részvétel esetén a küszöb is magasabb lesz. Az viszont szinte biztos, hogy 2026-ban is legalább 23.000 szavazatra lesz szükség a mandátum megszerzéséhez.

Az elmúlt években kirajzolódó csökkenő tendencia most a magyarországi németek számára akut és komoly problémává válhat. Ha a visszaesés üteme az eddigi évekhez hasonló maradt volna, a mandátumszerzés rendkívül szoros eredményt hozhatott volna – vagy akár el is maradhatott volna. Ehhez képest jóval több magyarországi német választónak kellett volna regisztrálnia ahhoz, hogy biztosan átlépjék ezt a fontos küszöböt. Idén azonban éppen az ellenkezője történt: egyre több korábban regisztrált választó jelentkezett le a listáról, hogy inkább egy politikai pártra adhassa le voksát. Hogy pontosan mely pártra, az nem ismert, de feltételezhető, hogy egy nagy ellenzéki párt kampánya is szerepet játszhatott ebben. Április 2-án kora reggel a regisztráltak száma pontosan 24.971 fő volt, közülük eddig 6885-en, azaz mintegy 22% jelentkezett le. Regisztrálni egészen április 2-án 16 óráig lehetett, ezt követően a lista végleg lezárult. A lejelentkezés viszont április 9-én 16 óráig lehetséges. Ahhoz, hogy elérjék a szükséges, mintegy 23.000 szavazatot, a regisztrált német nemzetiségi választóknak szinte kivétel nélkül, rendkívül fegyelmezetten kellene az urnákhoz járulniuk, ami körülbelül 92%-os részvételi arányt jelentene. Általános megítélés szerint ez egy rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen feladat.

Az egyetlen pozitívum, hogy a roma nemzetiség – 46.930 regisztrált választójával – várhatóan könnyedén eléri a szükséges küszöböt, és megszerzi a kedvezményes mandátumot. Így minden valószínűség szerint ők lesznek az egyetlen nemzetiség, amely teljes jogú képviselővel rendelkezhet majd a parlamentben, míg a többi nemzetiség szószólót delegálhat. A nemzetiségi szószólók és a teljes jogú képviselő együtt alkotják az Országgyűlés nemzetiségi bizottságát. Eddig a magyarországi németek képviselője töltötte be ennek elnöki tisztségét, így képviselve saját közössége mellett a többi nemzetiséget is. Most azonban várhatóan ezt a szerepet a roma közösség képviselője veszi át. Ugyanakkor méltányos és indokolt, hogy Magyarország legnagyobb elismert nemzetisége, a roma közösség teljes jogú parlamenti képviselethez jusson, és egyúttal a többi nemzetiséget is képviselje.

A magyarországi német közösség előtt így egy alapvető és nehéz lelkiismereti kérdés áll: érdemes-e a kedvezőtlen körülmények ellenére is fenntartani a regisztrációt, és ezzel gyakorlatilag „elvesztegetni” a szavazatot? Vagy inkább éljenek azzal a lehetőséggel, hogy április 9-én 16 óráig lejelentkeznek, és egy választott pártra adják le voksukat? Sokan korábban abban a reményben regisztráltak, hogy teljes jogú magyarországi német képviselőt juttathatnak a parlamentbe, ezért lemondtak a pártlistás szavazatukról. A lejelentkezés online is elvégezhető, és alig két percet vesz igénybe. Ezt a döntést azonban mindenkinek saját magának kell meghoznia.