Tristan CsaplárA korábbi köztársasági elnök, Sulyok Tamás leváltása után a Tisza-kormánynak teljesítenie kellett az új államfővel szemben támasztott elvárásokat.
2026. augusztus 11-én az Országgyűlés 140 igen és hat nem szavazattal Baka András jogászt választotta meg Magyarország új köztársasági elnökének. A Fidesz és a KDNP 52 képviselője nem vett részt a szavazáson, mivel Sulyok szerintük jogellenes leváltása miatt azt illegitimnek tekintik. Ezzel ideiglenesen betöltötték a Sulyok Tamás kényszerű idő előtti leváltásával megüresedett államfői tisztséget, akinek rendes megbízatása csak 2029-ben járt volna le.
Nem öt évre szóló államfő
Az ellentmondások azonban megmaradnak, hiszen a Tisza-kormány most egy olyan férfit tesz meg köztársasági elnöknek, akinek korábbi vezető tisztségét egykor az Orbán-kormány hasonlóan vitatott módon szüntette meg. Az új államfő ráadásul várhatóan maga sem tölti ki teljes ötéves megbízatását, mivel az új alkotmány kidolgozásával az idő előtt véget ér majd.
Németországhoz hasonlóan Magyarországon sem közvetlenül a nép választja meg az államfőt. Magyarországon az Országgyűlés, Németországban pedig a Szövetségi Gyűlés választja. A német gyakorlat mögött tudatosan föderális és konszenzuskereső megközelítés áll: a szövetségi elnöknek nem egy politikai többségi küzdelem győzteseként, hanem lehetőleg széles körben elfogadott, pártok felett álló személyiségként kell megjelennie.
Magyarországon az államfő ötéves megbízatásának lejárta után az aktuális parlamenti többség dönt a tisztség betöltéséről. A választás így a közvélemény szemében egyértelműen a kormány politikai hatalomgyakorlásának részét képezi – ezúttal is így történt.
Magyarországon ugyanakkor létezik a kohabitáció rendszere is, amely figyelembe veszi a köztársasági elnök, illetve a parlamenti ciklus eltérő hosszát. Ez a rendszer a múltban bevált. A Tisza-kormány azonban szakított ezzel a hagyománnyal, amikor Sulyok 2029-ig tartó megbízatását idő előtt megszüntette. Azóta megkérdőjelezik a kormány eljárásának jogszerűségét és az új államfő legitimitását is.
Magasra tették a lécet
A legutóbbi parlamenti választások során a köztársasági elnöki tisztség végleg a pártpolitikai konfliktusok vetítővásznává vált. Magyar Péter a választási kampányban többször támadta Sulyokot, méltatlannak nevezte hivatalának betöltésére, és nyíltan lemondásra szólította fel. Szerinte Sulyok nem lépett fel az Orbán-kormány intézkedéseivel szemben, és ezért túl kevéssé volt politikus a hivatalában. Ezzel elveszítette az állampolgárok bizalmát, és ártott a tisztség tekintélyének. Sulyok így egyszerűen már nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelően képviselje a magyar nemzet egészét. Ezzel a kritikával a Tisza egyben a jövőbeli köztársasági elnökkel szembeni saját elvárásait is megfogalmazta.
Bár Sulyok nem tett eleget a lemondására irányuló követeléseknek, bebizonyította, hogy képes konstruktívan együttműködni az új kormánnyal: minden elé terjesztett törvényt, valamint az Alaptörvény 16. módosítását is aláírta. Magyar számára ez azonban nem volt elegendő, mivel Sulyok lemondását vélhetően szükséges szimbolikus lépésnek tekintette az „Orbán-rendszer” személyi folytonosságának megszüntetéséhez és az új kormány politikai újrakezdésének hangsúlyozásához.
Sulyok még saját leváltását is aláírta
2026. július 18-án a konfliktus az Alaptörvény 17. módosításának aláírásával ért véget, amely egyetlen mondattal megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az ötnapos törvényes határidő lejártával Sulyok így – tiltakozás mellett ugyan, de – saját leváltását is aláírta. Ezzel a miniszterelnök politikailag érvényesíteni tudta akaratát, az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes pedig ideiglenes köztársasági elnök lett.
Az új köztársasági elnök keresése azonban nehezebbnek bizonyult a vártnál. A párt első számú jelöltjei sorra visszautasították a felkérést. Különösen nagy médiavisszhangot kapott Polgár Judit sakkozó esete: a miniszterelnök nyilvánosan őt nevezte meg jelöltként, ő azonban nem fogadta el a jelölést. Ennek okai vélhetően a felfokozott politikai hangulat, az előd méltatlan eltávolítása, valamint az a tény lehettek, hogy lényegében egy „beugró” államfőről lett volna szó. A tisztség betöltését ugyanis csak az új alkotmány kidolgozásáig tartó átmeneti időszakra szánták.
Végül a Tisza vezetése a 73 éves Baka András jelölése mellett döntött, amelyet Baka elfogadott, így 2026. augusztus 11-én, ellenjelölt nélkül, megválasztották új államfőnek.
Vitatott előzmények
Baka hosszú karriert tudhat maga mögött a magyar és az európai igazságügyi politikai szférában egyaránt. Már 1990-ben mandátumot szerzett az országgyűlési választásokon pártonkívüli jelöltként, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) budapesti területi listáján. Mandátumáról azonban 1991-ben lemondott, amikor bíróként megkezdte munkáját a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ezt a tisztséget két cikluson keresztül töltötte be. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte az akkor megüresedett Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére.
2009 júniusában a magyar Országgyűlés hatéves időtartamra meg is választotta. Megbízatása azonban már 2012. január 1-jén megszűnt, vagyis három és fél évvel a mandátuma lejárta előtt. Ennek oka az Orbán-kormány második ciklusában megkezdett átfogó igazságügyi átalakítás volt. Akkor a jogalkotás nem kifejezetten egy adott személy vagy tisztség ellen irányult, hanem egy egész intézményi rendszert alakítottak át.
Az Alaptörvény akkori módosításáig a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyszerre látta el a bíróság vezetését és az igazságszolgáltatáson belüli fontos igazgatási feladatokat. Az új alkotmány ezen változtatott. A Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lépett, az állami igazgatási feladatokat pedig ezentúl az Országos Bírósági Hivatal látta el. Jogtechnikailag azonban egy trükköt alkalmaztak: úgy határozták meg a tisztség betöltésének feltételeit, hogy Baka, aki soha nem rejtette véka alá a kormány reformterveivel szembeni ellenállását, többé ne feleljen meg azoknak.
Baka távozása azonban nem okozott alkotmányos válságot, és Sulyok esetében sem valószínű, hogy ez másként lesz. Az úgynevezett „Lex Baka” az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, ahol a hivatalából eltávolított Baka végül igazat kapott. A Tisza-többség tehát olyan módszereket alkalmaz, amelyek feltűnően hasonlítanak az akkori Fidesz-többség módszereihez, amikor nemkívánatos személyeket akartak eltávolítani magas tisztségekből. Sem Baka, sem Sulyok esetében nem lehetett konkrét jogsértést felróni. Éppen ez az előzmény teszi politikailag különösen kényessé Baka megválasztását.
Zavarba ejtő szavak
Baka megválasztásával a Tisza azonban saját, a nemzet egységét megtestesítő semleges és közvetítő államfővel kapcsolatos elvárásának sem felel meg. A frissen megválasztott Baka ugyanis neheztel az előző, Fidesz-KDNP vezette kormányra. Ráadásul a pártnak és az új államfőnek egyaránt szembe kell néznie Baka saját korábbi kijelentéseivel; akkoriban ugyanis nem fogta vissza magát, ami a kritikát illeti. Kijelentette, hogy elképzelhetetlen a harmadik államhatalmi ág vezetőjét, Magyarország egyik közjogi tisztségviselőjét az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé az utolsó pillanatban beillesztett módosító javaslattal eltávolítani hivatalából. Azt is hangsúlyozta, hogy a közjogi tisztségek parlamenti ciklusokon túlmutató mandátuma a jogállamiság garanciája.
Mai szemmel ezek a szavak meglehetősen zavarba ejtőek, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanez a Baka készül átvenni egy olyan méltóság tisztségét, akit hasonlóan vitatható módon távolítottak el hivatalából. Baka maga nem lát problémát az új kormány eljárásában, hiszen végső soron a „foglyul ejtett állam felszabadításának” magasztos céljáról van szó, és ez csak akkor sikerülhet, ha az új hatalom átmenetileg „új eszközöket” alkalmaz.
Bár Sulyok leváltása végül nem vezetett alkotmányos válsághoz – annak ellenére, hogy az ügyben még eljárás van folyamatban a magyar Alkotmánybíróság előtt –, Baka megválasztása károsíthatja a Tisza választási ígéreteinek és az új kormányzati stílusra vonatkozó bejelentéseinek hitelét. Egy dolog biztosnak tűnik: az új köztársasági elnök nem a nemzeti egység elnöke lesz, hanem egy olyan államfő, akiben erős személyes ellenszenv él azzal a politikai formációval szemben, amely a választók csaknem 39%-ának bizalmát élvezi. Baka megválasztása így tehát nem a megbékélés jele, hanem a korábbi hatalom és annak választói elleni revans egyik megnyilvánulása.
