Január 27-e óta a Druzsba-, azaz a Barátság-vezeték déli ágán keresztül már nem érkezik kőolaj Magyarország és Szlovákia felé. A vezetéket még a hatvanas években építették ki, és ma is ez látja el a két országot orosz kőolajjal – ezért kapott mentességet az EU szankcióinak hatálya alól.

Magyarország nyersolajimportjának több mint felét ezen a vezetéken keresztül szerzi be, évente több millió tonnát. Hasonló mennyiség érkezik Szlovákiába is, ahol az arány még magasabb, meghaladja a 90%-ot is. Ezek az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok Ukrajna szemét már korábban is szúrták, noha tranzitországként jelentős bevételekre tesz szert a szállítási díjakból. Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben az eszkaláció egy újabb szintre lépett.

Magyarország és Szlovákia ismételt kérései ellenére, hogy a Druzsba-vezetéket kíméljék meg, Ukrajna 2025. december 1-jén támadást hajtott végre a vezeték ellen a Moszkvától mintegy 500 kilométerre délkeletre fekvő Tambov régióban. Ukrajna deklarált célja ezzel az volt, hogy csökkentse Oroszország kőolajból származó bevételeit, és ezzel gyengítse a háborús ellenfelet. Azt, hogy ezzel két szomszédos EU-tagállam ellátásbiztonságát is kockára teszik, Ukrajna valószínűleg járulékos veszteségként könyvelte el. Rossznyelvek szerint akár az is elképzelhető, hogy Ukrajna ezzel tudatosan kívánt kárt okozni a két szomszédos országnak, amiért azok az Európai Unió feltétel nélküli Ukrajna-párti politikájával szemben kritikus álláspontot képviselnek, sőt, talán közvetve a 2026. április 12-i magyar országgyűlési választások kimenetelére is hatni kívánt.

Ugyanakkor a hivatalos ukrán álláspont szerint a legutóbbi szállítási kimaradásokat állítólag orosz támadások okozták. A magyar fél azonban műholdfelvételekkel tudta bizonyítani, hogy a létesítmény működőképessége nem sérült. Emellett felmerül a kérdés, hogy Oroszországnak milyen érdeke fűződne ahhoz, hogy hosszú távú üzleti kapcsolatait saját maga rombolja le. Ezt az érvelést akaratlanul is alátámaszthatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amikor egy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésről számolt be, amelyben nyíltan kijelentette: Kijevnek nincs szándékában újra megnyitni a vezetéket, mert nem akarják, hogy Oroszország olyan bevételhez jusson, amit a háború folytatására fordíthat. Úgy tűnik, Ukrajna azon törekvése, hogy politikailag fellépjen minden olyan országgal szemben, amely működő kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, most még radikálisabb formát öltött.

Az elmúlt napokban Magyarország energiaügyi miniszterhelyettese magyar és szlovák szakértőkkel együtt Kijevbe utazott, hogy a helyszínen tájékozódjon a vezeték újranyitásának lehetőségeiről, valamint Magyarország és Szlovákia vizsgálóbizottság felállítását követeli a szállítás leállításának valódi okainak feltárására. Kijev azonban ezt különféle, elcsépelt indokokkal elutasítja. Nem alaptalan az a feltételezés, hogy az ukrán félnek igenis van mit eltitkolnia; egyes, még borúsabb feltételezések szerint akár utólagos károkozás is történhetett a vezetéken. A magyar miniszterhelyettes Kijevben kijelentette, hogy 17 uniós tagállamot tájékoztattak Magyarország álláspontjáról, és az Európai Bizottság is nyitottnak mutatkozik a megoldásra. A Bizottság csütörtökön közölte, hogy csatlakozik a szlovák és magyar követeléshez egy vizsgálóbizottság kiküldéséről.

Magyarországon ezért felszabadították a stratégiai kőolajtartalékok egy részét, hogy fékezzék az iráni háború miatt elszabaduló üzemanyagárakat. A kormány emellett március 9-én védett árakat vezetett be: ennek alapján a benzin literenkénti ára legfeljebb 1,50 euró (595 forint), a dízelé 1,55 euró (615 forint) lehet. A döntés célja, hogy megvédjék a lakosságot a világgazdasági válság és az ellenséges ukrán lépések negatív következményeitől. A piacra csillapító hatással lehet az amerikai kormány azon döntése is, amely ideiglenesen felfüggesztette az orosz nyersolajra vonatkozó szankciós csomagot. Az Európai Unió azonban egyelőre nem követte ezt a lépést, így az üzemanyagárak az uniós országokban tovább emelkednek; Németországban például literenként már több, mint két eurót kell fizetni. Ebben az összefüggésben a német üzemanyag-árszabályozást – amely csak azt korlátozza, hogy naponta legfeljebb kétszer lehessen árat emelni – sokak inkább cinikusan szemlélik.

Németországnak a 2022. szeptember 26-án felrobbantott Nord Stream vezeték ügyében már volt kellemetlen tapasztalata Ukrajnával kapcsolatban. Berlinnel ellentétben, amely még azt is eltűrte, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentse: a Nord Stream felrobbantása nem bűncselekmény, inkább maga az építése volt az, Budapest határozottan a nemzeti érdek és a saját lakosságának jóléte érdekében lép fel. Ennek jegyében Budapest éles reakcióval válaszolt: mindaddig blokkolja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós EU-hitelt, amíg a vezetéket újra meg nem nyitják.