Már csak öt nap van hátra: a vasárnapi magyar országgyűlési választásokat nemzetközi szinten is kiemelt figyelem kíséri. Szoros, fej fej melletti küzdelem várható a kormányzó Fidesz–KDNP, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a kihívó, Magyar Péter vezette Tisza Párt között.

 

A választás tétjét jól mutatja az a számos, egész Európát foglalkoztató kérdés, amelyekben minden magyar választópolgárnak saját maga kell állást foglalnia. Olyan alapvető, aktuális dilemmákról van szó, mint háború vagy béke, kiszolgáltatottság vagy biztonság, gazdasági kapcsolatok megszakítása vagy stabil együttműködés és ezáltal biztos energiaellátás, migráció vagy a saját kulturális identitás megőrzése, genderpolitika vagy a családok védelme, illetve az uniós támogatásoktól való függés vagy a saját erőből megteremtett érték. Mindez a magyarok számára konkrétan azt is jelenti, hogy tovább kívánják-e építeni azt a munkára és tulajdonra épülő közösséget, amelyben nyugalomban, rendben, stabilitásban, biztonságban és békében, saját erőfeszítéseik révén tudnak boldogulni, vagy inkább egy olyan támogatás- és ellátásközpontú szemlélet felé fordulnak, amely a 2010 előtti időkből lehet ismerős.

Magyarország a választás előtt: stabilitás vagy bizonytalanság a hatalmi küzdelemben

Hogy az Európai Unió és Ukrajna vezetői kit látnának szívesen a magyar miniszterelnöki székben, azt már többször egyértelművé tették: a nagy reménységként beharangozott kihívót, Magyar Pétert. A magyar választók többsége ugyanakkor nem teljesen biztos abban, hogy hihet-e az ő ígéreteinek; még saját támogatói körében is sokan bizonytalanok abban, hogy ezekben a viharos időkben rá lehet-e bízni az ország irányítását. Orbán Viktor ezzel szemben sokak számára a biztos választást jelenti – egy kapitányt, akire nyugodt lelkiismerettel lehet rábízni a hajót a viharos tengeren. Úgy tűnik, a nemzetközi válságok idején nincs helye kísérletezésnek, ezért sokan inkább a már ismert és bevált megoldás mellett döntenek.

Az utolsó napokban és órákban érdemes azonban óvatosan kezelni a közvéleménykutató intézetek előrejelzéseit, különösen azokat, amelyek 90%-os részvételi aránnyal számolnak. A tapasztalatok szerint ez inkább 70–75% körül alakulhat. Fontos az is, hogy a választás kimenetele a 106 egyéni választókerületben dől el: aki ezek többségét megszerzi, nagy valószínűséggel a 199 fős parlamentben is többséghez jut. A legfrissebb számítások alapján ebben a kulcsfontosságú mutatóban a Fidesz–KDNP vezette kormánypártok állnak jobban – de csak lassan a testtel: a végső eredmény csak a választás napján, késő este derül ki, miután az utolsó szavazatot is leadták. Minden más a választók iránti tisztelet hiánya lenne. Minden bizonnyal csak 23 óra körül, vagy akár még később születik meg az eredmény – ezzel kapcsolatos, részletes elemzésem hétfőn, publicisztikám pedig kedden jelenik meg.